Cseszneki vár

Kedves Várbarátunk! Hétpecsétes Vártúrák elnevezéssel 2009. március 1-i kezdettel pecsétgyűjtős játékot hirdetünk! A játék lényege, hogy az erre a célra árusított Hétpecsétes Vártúrák 1. Pecsétgyűjtős Kalauzba három éven belül össze kell gyűjteni a megadott hét Veszprém megyei vár: Csesznek, Csobánc, Nagyvázsony, Somló, Sümeg, Szigliget, és Várpalota várainak saját pecsétjét!

Légifelvételek a Civertan Grafikai Stúdió 200 000 adatbázisából, archivumából, repülés, fémyképezés.

A várépítészet a századok, évezredek során művészetté fejlődött, s bár gyakran már csak romokban, de ma is látható formában maradtak fenn majd ezer év nevezetes várai, várkastélyai, erődei. A kötet légi és földi felvételei Magyarország várépítészetének legszebb alkotásait mutatják be. A várépítészet a századok, évezredek során művészetté fejlődött, s bár gyakran már csak romokban, de ma is látható formában maradtak fenn majd ezer év nevezetes várai, várkastélyai, erődei. Az album bemutatja az észak-dunántúli régió, többek között, Csesznek, Vép, Várgesztes, Kőszeg, Komárom, Sárvár, Tata mára műemlékké vált

A csesznegi és milványi báró és gróf Cseszneky család (horvátul Česnegić család) a Bána nemzetségből származó dunántúli eredetű nemesi család. Birtokaik főleg Győr, Sopron, Veszprém, Komárom Pozsony, Fejér, Trencsén, Hont, Szerém és Pozsega vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a família egy része Bács-Bodrog vármegyébe költözött. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki.

A község felett emelkedõ sziklás Várhegy tetején találjuk a szabálytalan alaprajzú, kelet-nyugat irányában hosszan elnyúló, belsõtornyos vár tekintélyes romjait. A völgy délkeleti tövénél induló út 10-15 m magas sziklához lapuló sikátorban vezet, melynek végében áll - Giulio Turco rajzán két toronnyal ábrázolt - az alsó várba vezetõ fõkapu. A külsõ várkapu nyomtalanul eltûnt, csak az óratorony mellett találunk alig felismerhetõ alapfalakat. E kaputól indul ki a várat csaknem szabályos félkörben körülzáró külsõ fal, amely a Várhegy keleti oldalán épült, különálló hatalmas õrtorony sarkáig ér. A falnak ma már csak nyomai vannak meg.

Dénes József: A köpcsényi Tower Miklós Zsuzsa: Földvárak légi fotózása JANKÓ ANNAMÁRIA: Várak az I. katonai felmérés térképein CSORBA CSABA: Rákócziak várai és várkastélyai 1. KARCZAG ÁKOS-SZABÓ TIBOR: A Német Lovagrend barcasági várai DÉNES JÓZSEF: Hogyan kutassunk fel várakat?

Cseszneken az N 47° 21,325' E 17° 52,890' 259 m [GCCses+eltero] pontban térjünk nyugati irányba, majd az N 47° 21,230' E 17° 52,593' 257 m [GCCses+kiindulopont] pontban levő ajánlott kiindulópont közelében parkolhatunk. Innen indul a Piros plusz jelzés. Ezt követve előbb a Kőmosó Szurdok-hoz érünk.

A kötetek légi- és földi felvételei Magyarország várépítészetének legszebb alkotásait mutatják be. Az olvasók a könyvek lapozgatása közben megtudhatják, hogy a várépítészet a századok, évezredek során művészetté fejlődött, s bár gyakran már csak romokban, de ma is látható formában maradtak fenn majd ezer év nevezetes várai, várkastélyai, erődei.

Bakony, Csesznek - szögletes vár a kerekerdő közepén. Élt a Bakonyban egy Garay nevű uraság, akinek óriási kondája volt. Abban a kondában volt egy kedvenc disznója, Csesznek. Nem messze, a bakonyi Várhegy egyik barlangjában élt egy gyilkos óriáskígyó, aki sorra ragadta el a disznókat, mígnem egy napon megölte Cseszneket is. A kanász nagyon feldühödött, azonnal felkutatta és megölte a kígyót. Garay Csesznek emlékére a barlang fölött építtetett egy várat, és azt a disznó után nevezte el. Legalábbis ezt tartja a néphit a Bakony szívében található cseszneki vár keletkezéséről.

Látványtérkép, grafika, rajz a Civertan Grafikai Stúdió oldalán